Alapitvány az egyedülálló, rászoruló emberekért
A Kárpátaljai Református Egyházkerület nemrég megalapította a Kárpátaljai Keresztyén Diakóniai Jótékonysági Alapítványt, amely az önmagáról gondoskodni nem tudó, egyedül élő idősek és betegek egészségügyi ellátását, mindennapi ápolását tűzte ki célul. Egy olyan otthoni beteggondozó rendszert szeretnének meghonosítani Ukrajnában, amely Európában már évek óta sikeresen működik. Az alapítvány hivatalos megnyitójára a minap került sor. A meghívott vendégeket, akik között ott volt dr. Hegedűs Lajos, az erdélyi Diakóniai Keresztyén Alapítvány koordinátora, Héder János, a Kárpátaljai Református Egyház főjegyzője, Nagyija Lóga, Beregszász alpolgármestere, Ivan Males, a járási kórház főorvosa és Gogola István köszöntötte. A programigazgató elmondta, sok az egyedülálló, magányos, beteg ember, de hála Istennek vannak jóakaratúak, akik felvállalták a rászorulóknak a gondozását.
– A mai alkalom jeles nap a Kárpátaljai Református Egyház számára, de elsősorban a Kárpátaljai Keresztyén Diakóniai Alapítvány számára, hiszen a nyitásunkat hosszú tervezgetés, álmodozás előzte meg – mondta köszöntőjében Zán Fábián Sándor, a KRE püspöke, az alapítvány elnöke. – Mára összeállt az önkéntes csapat, egy kuratórium, akikkel sikerült az alapszabályzatot elfogadnunk és bejegyeztetnünk. Egy hónappal ezelőtt a kísérleti munka is útjára indult néhány ápolóval, szociális munkással Beregszászban a gyülekezet segítségével. A látogatások eredménye azt mutatja, hogy nagy szükség van erre a munkára, szükség van a magára maradt, egyedülálló idős emberek felkarolására. Ezt a feladatot Isten bízta ránk, amit az Ő akarata szerint, tetszésére és dicsőségére szeretnénk végezni – mondta, majd hozzátette, az alkalomra azokat az embereket hívták meg, akiknek a segítségére számítanak. – Számítunk Beregszász Önkormányzatára, a szociális osztályra, a kórházra, a gyülekezetre, továbbá számítunk dr. Hegedűs Lajos további támogatására is, a tanácsaira, arra, hogy azt a tapasztalatot, amit orvosként, és egy hasonló alapítványnak az irányításával megszerzett, nekünk is átadja. A mi alapítványunk is arra hivatott, hogy megőrizze a betegek, idős emberek emberi méltóságát, szeretettel vegye körül, gondoskodást nyújtson neki, hogy emberi kezek által is megtapasztalható legyen az isteni gondviselés.
– Mekkora a jelentősége az alapítványnak kárpátaljai viszonylatban? – kérdeztük Zán Fábián Sándort.
– Ha a kárpátaljai helyzetet nézzük, nagyon szembetűnő a fiatal generációnak a hiánya: az elmúlt két esztendőben kényszerűségből sokan elhagyták a szülőföldjüket, számos idős ember maradt egyedül. Úgy vélem, nem maradhatunk közömbösek azok irányában, akik nehéz időkben álltak helyt, gyermekeket neveltek, unokákat dédelgettek. Az alapítványunk egyik küldetése az, hogy összefogja azokat az embereket, önkénteseket, hivatásos alkalmazottakat, akik ápolókként, szociális munkásokként szakszerűen el tudják ezeket az embereket látni, a mindennapjaikban jelen tudnak lenni.
– Ma még csak indulásról beszélhetünk. Mi szerepel a távlati célok között?
– Mind püspökként, mind pedig az alapítvány elnökeként azt a célt tűztem ki magam elé, hogy minden kárpátaljai református gyülekezetekben legyen jelen az alapítvány, hogy egyetlen gyülekezetben se mondhassák azt az idős egyháztagjaink, hogy velük nem törődik senki. Ám ez nem határvonal, az alapítvány munkája nem csak a református közösségre, hanem Kárpátalja egész lakosságára kiterjed majd.
Hegedűs Csilla